Az elme önmaga helye, és önmagában képes a Poklot Mennyé és a Mennyet Pokollá változtatni.
— John Milton
Az, hogy nem tudunk valamit, az nem baj. Ez a természetes alapállapotunk. Amikor megszületünk, semmilyen ismeretünk nincs, és mindent meg kell tanulnunk. Ez tehát önmagában nem lenne gond. Csak sajnos számos olyan dolgot tanulunk meg, ami aztán észrevétlenül az énünk részévé, láthatatlanná, természetessé válik, de ami ugyanakkor rengeteg frusztrációt, konfliktust, elakadást okoz az életünkben.
Rengeteg a felnőtt életünket nem szolgáló, diszfunkcionális pszichológiai programunk származik a gyermekkorunkból. A jelen énünk szempontjából persze a származás helye és ideje nem tűnik lényegesnek, kizárólag az számít, hogy fel tudjuk ismerni ezeket, és ezzel képesek legyünk változtatni rajtuk. Az ilyen „túlélő” programok sokszor azért alakulnak ki, hogy alkalmazkodni tudjunk a családunk, környezetünk irracionális követelményeihez. Mert bármilyen jó is volt a családunk, sok dolog számunkra irracionálisnak, következetlennek tűnt, és bármilyen rossz is volt a családunk, nélkülük biztosan nem éltünk volna túl.
Egy ügyfelem például gyermekkorában sosem kapott meg semmit. Amikor csak kért valamit, a családja önzőnek bélyegezte, és felvilágosította róla, hogy nincs rá pénz (miközben persze a szülők saját luxusigényeikre mindig volt pénz). Erre az őt hátrányosan érintő ellentmondásos viselkedésre két válaszreakciót alakított ki. Egyrészt, mások igényeit a sajátja fölé helyezte, ezzel biztosítva a gyermekkorban szükséges szülői „szeretetet”, hiszen ha nem kért semmit, a szülők is elégedettebbek voltak vele. Másrészt a vágyait elkezdte indirekt módon kifejezni (pl. 5 másodpercnél több ideig nézett egy dolgot, vagy sóhajtozott fölötte, akkor azt szerette volna, stb.).
Mondani se kell, hogy felnőtt korában aztán ez a gyermekkorban kialakított túlélőprogram számos gond forrása lett. Nem értette például, hogy miért van az, hogy ő mindent megtesz a családjáért, de ők ezt nem értékelik. Folyamatosan frusztrálta az is, hogy miért nem ismeri fel a környezete vagy legalább a férje, ha neki szüksége volna valamire (legyen az szívesség, idő, nyugalom, konkrét dolog, vagy úgy bármi). Szintén problémát okozott, hogy a nélkülözés érzése állandósult, ezért mindent azonnal akart, állandóan vásárolt és folyamatos pénzzavarban volt, miközben kevés dologgal volt elégedett (függetlenül attól, hogy kapta vagy magának vette).
Azt kellett elsőként felismernie, hogy a számára frusztrációt okozó viselkedése minek tulajdonítható. Hogy felismerje, a környezete mely részével van gond, és hogy meglássa, a nélkülöző gyermek irányítja a felnőtt énje döntéseit. Rá kellett előbb jönnie, hogy nem csak biztonságos, de egyenesen szükségszerű is lenne, hogy elkezdje a saját vágyait kifejezésre juttatni. De a mélyen kódolt viselkedések, pszichológiai programok átírása egyikőnk számára sem könnyű feladat. Mert az ilyen automata programok összeforrnak az énünkkel, a világképünkkel, és azzal, ahogy éljük az életünket. És ha ez a helyzet, akkor még egy ilyen apróságnak tűnő viselkedés megváltoztatásához szükségünk van arra, hogy a saját magunkról alkotott legbelsőbb érzékeléseinket is megváltoztassuk. Ez pedig nem megy magától.
Amikor tudatosan változtatni szeretnél, a mentális programunk védelmi rendszere működésbe lép, és beleszól a dolgunkba. Szorongást, félelmet, stb. generál, hogy rávegyen minket a megszokott viselkedés folytatásához. A sikeres változáshoz az kell, hogy felismerd, amikor a rossz viselkedési programod irányítani akar. Hogy meghalld, amikor „beszél hozzád”, megfigyeld, hogy mit mond, hogy miképp próbál rávenni a számodra hosszú távon káros viselkedésre, és szép lassan meggyőzd a gyermekkorból itt maradt éned darabkáját arról, hogy minden rendben lesz, ha mostantól a megszokottól eltérő, a céljaidat, boldogságodat jobban szolgáló viselkedést valósítasz meg.
A rossz hír, hogy az ilyen automata, programozott viselkedéseknek sokszor csak az eredményét tapasztaljuk, és nincs egy ilyen szép kép a fejünkben, mint a fent leírtak. Nem tudunk arról, hogy egy programozott viselkedés okozza a problémánkat, így magunktól, egyedül legtöbbször nem tudunk változtatni. Tehát először fel kell ezeket ismerni. A jó hír viszont az, hogy a megfelelő programmal ez könnyedén sikerülhet. Elég, hogy végigcsinálj jó néhány kifejezetten ilyesmire kitalált sokszor játékos, néhol komoly gyakorlatot, és rengeteg mentális programodat fogod tudni felismerni!
Még jobb hír, hogy pontosan erről szól, a most júniusban induló BoldogságTervezés Akadémia, ami egy 10 alkalmas, nagyon intenzív önismereti tréning. Ha tehát úgy érzed, hogy vannak elakadásaid az életben, de nem érted, hogy mi az oka, és szeretnél megszabadulni néhány korlátozó hiedelmedtől és programszerű viselkedésedtől, akkor ez a tréning neked való!
>> Kíváncsi vagyok a tréningre, szeretnék kiszabadulni a káros mentális programjaimból! >>
Még annyi, hogy a tréning létszáma 15 fő, ami nem túl sok. Ha az előző években rendre lecsúsztál a tréningről, és ezúttal szeretnél bejutni rá, akkor érdemes gyorsan cselekedned! Azok, akik eddig végigcsinálták velünk a tréninget, nem csak hogy számos problémájukat ismerték fel és oldották meg, de sokuk képessé vált további fejlődésre már egyedül is, hiszen a kezében volt a kulcs az automatizmusai felismeréséhez és megváltoztatásához! Ha tehát nem félsz egy támogató környezetben 14 sorstársaddal együtt szembe nézni a „démonaiddal” és felvenni velük a harcot, akkor nézd meg, hogy miről is szól és hogyan is működik a hamarosan induló BoldogságTervezés Akadémia és jelentkezz MOST:
>> Hát legyen, indulok a következő „démonvadászatra” 🙂 >>
Hagyj üzenetet