A hatékony kommunikáció a siker egyik fontos összetevője. Fantasztikus az az érzet, hogy ki tudjuk fejezni az igényeinket, el tudjuk mondani az aggályainkat és érvényesíteni tudjuk az érdekeinket. A sikeres kommunikáció elsajátításához a legjobb tehát, ha gyakoroljuk az asszertív kommunikáció alapjait, és tudatosan gyakoroljuk azt a mindennapjainkban. Először nézzük meg, hogy mi is az az asszertív kommunikáció, és hogyan tudjuk ezt alkalmazni úgy, hogy az önbizalmunkat növeljük vele. A különféle kommunikációs stílusokról itt olvashatsz.

Három kommunikációs stílus

Háromféle habitust és kommunikációs stílust szokás megkülönböztetni. Ezek a következők:

1. Passzív
2. Agresszív
3. Asszertív

Passzív kommunikáció

Az hatékonytalan kommunikáció tipikus esete a passzív ember. Kerüli az összetűzéseket és a véleménykülönbségek révén kialakuló konfliktusokat, mert azokat rossz dolgokként látja, nem pedig a sokféle érdekekkel és nézőpontokkal rendelkező emberek mindennapi kommunikációjának részeként.  Mások kezébe adja a döntés lehetőségét és felelősséget, amivel mások kezébe adja az élete (vagy az élete egy részének) irányítását is. Mindezek miatt ritkán képes másoknak nemet mondani, sokszor hibáztat másokat a hátuk mögött, és/vagy sokszor tünteti fel magát áldozati szerepben. Összességében az ilyen habitusú ember kommunikációja nem nyílt és nem őszinte, amivel a leginkább magának árt. Ez a fajta kommunikációs viselkedés gyakran teremt olyan helyzetet, amiben a passzív fél veszít, a másik fél pedig nyer. A passzív kommunikációjú ember néha kitör, amikor elege lesz, és a passzív viselkedés okozta stresszt néha egy kis passzív agresszivitással próbálják ellensúlyozni.

Példák a passzív kommunikációra:

Halkan magában motyogva teszi a megjegyzéseket, ahelyett, hogy felszólalna. Megsértődik a párjára, és büntetésül nem szól hozzá, de nem mondja el, hogy mi a baja. A munkatárs nem csinált meg valamit, amit kért, de ő megcsinálja, amit a munkatárs kér, és magában azon gondolkozik, hogy őt nem veszik komolyan. A munkatárs nem csinált meg valamit, amit kért, ezért ő direkt rosszul csinál meg valamit, amit a munkatárs kér tőle.

A passzív viselkedés és kommunikáció sem a környezetnek, sem pedig magának a személynek nem jó és kifejezetten rossz hatással van az önbizalomra.

Gyáva nyúl vagy?

Agresszív kommunikáció

Az agresszív kommunikációjú ember általában arra törekszik, hogy nyerjen. Állandóan azt kommunikálja a viselkedésével, hogy az ő véleménye, ötlete, megoldása, szükségletei szerint történjenek a dolgok, és nincs tekintettel a másik ember szükségleteire. Kommunikációjában könnyedén ki tud állni magáért, és a másik ember jogaira és szükségleteire való tekintet nélkül érvényesíti a saját jogait és szükségleteit. Sokszor mond olyasmit, amivel másokat rossz színben tüntet fel magához képest. Iróniát és szarkazmust használhat kommunikációjában, hogy a másik érveit érvénytelenítse. Rendkívül manipulatív tud lenni, és gyakran fenyeget, lekicsinyel, megaláz, kigúnyol, kicsúfol másokat, hogy a saját vélt szükségleteinek és érdekeinek érvényt szerezzen – legtöbbször a másik fél elhallgattatásával. Ez a „mindig igazam” van típus. Ez a kommunikációs stílus sem túl nyílt és őszinte, hiszen mindenki ellenség, akit le kell győzni.

Példák az agresszív kommunikációra:

„Hogy lehet valaki olyan hülye, hogy még ezt sem érti meg? Tudom, hogy neked ez magas, de hidd el, ez így jó és kész!” „Vagy megszoksz, vagy megszöksz!” Kiabál és lehord valakit, ha valami nem úgy történt, ahogy ő várta. Másokat hibáztat, ha rosszul mennek a dolgok. „Kit érdekel, hogy fáj a picurka fejecskéd, amikor szar munkát végeztél!” „Csak az igazán hülye ostobák mondják, amit Te, ha velük akarsz tartani, akkor lehet, csak akkor ekként is foglak kezelni a jövőben!”

Az agresszív viselkedés és kommunikáció révén ugyan sokszor elérheti valaki, amit szeretne, de a környezete nem fogja szeretni, és idővel ez visszaüt. Tehát látszólag önbizalom szempontjából ez jobb, mint a passzív viselkedés, mégis hosszú távon negatív hatással lesz az önbizalomra.

Agresszív kommunikáció

 Asszertív kommunikáció

Az asszertív kommunikációjú ember kifejti az érzéseit és a fenntartásait, a célja azonban nem a nyerés, hanem a másik megértése és a saját érdekeinek, szükségleteinek az érvényre juttatása úgy, hogy a másik fél jogait nem sérti. Ha valamivel valami baja van, azt elmondja. Ha valami emészti, akkor azt a lehető leghamarabb tisztázza az érintettekkel. Egyértelműen elmondja a döntése indokait. Kiáll magáért, de nem tapos el másokat ennek érdekében, mert tisztában van vele, hogy nem minden esetben érvényesülhetnek az érdekei. Sőt, azzal is tisztában van, hogy vannak emberek, akikkel nem együttműködőek, hiába viselkedik asszertíven. Az ilyen emberekkel pedig a lehető legkevesebbszer érintkezik. Példák: „Én úgy érzem, azért ironizálsz velem, mert ezzel akarod lesöpörni az érveimet. Javaslom, hogy maradjunk meg tisztán a racionális érveknél! Elmondanád irónia nélkül, hogy mi a gond azzal, amit mondtam?” „Oké, látom, hogy ez neked fontos, és én is szeretném a helyzetet megoldani, ezért beszéljünk a dologról higgadtan, biztosan találunk valami megoldást!” (Asszertív kommunikációs tippeket itt találsz még)

 Így alkalmazd az asszertív kommunikációt:

Ahhoz, hogy a mindennapi kommunikációs szokásaid segítségével építhesd az önbizalmadat, mindhárom kommunikációs stílust fel kell tudnod ismerni nemcsak magadban, hanem másokban is, ez ugyanis segít a feszült helyzetek kezelésében is. Ha látod, hogy a másik agresszív, jobban tudod kezelni a viselkedését is, mert látod, hogy miért hibás, és miért nem segíti a helyzetet, ami révén jobban tudod uralni a helyzetet. Az asszertív kommunikációt az önbizalmad építése érdekében három lépésben tudod megvalósítani:

1)     Empátia: Mondj valamit, amiből a másik látja, hogy megérted őt vagy szeretnéd megérteni őt, és nem felesleges vitát próbálsz generálni.

2)     Probléma: Mondd el, hogy mi a gondod.

3)     Szükséglet: Mondd el, hogy mire van szükséged, hogy ez a gond megoldódjon!

Példák asszertív kommunikációra:

„Tudom, hogy most mérges és csalódott vagy, hogy nem értük el a mozit, de ha tovább csapkodsz, akkor én is ideges leszek, és egész este veszekedni fogunk. Mi lenne, ha megnéznénk a következő előadást? Legközelebb pedig szólj legalább a mozi előtt egy órával, hogy legyen időm elkészülni.”

Természetesen senki sem teljesen agresszív, asszertív vagy passzív. De minél több helyzetben tudsz asszertíven viselkedni, és minél inkább tudsz azokkal is asszertív lenni, akik számodra fontosak (egy idegennel ugyanis sokkal könnyebb), annál jobbá válnak a kapcsolataid, miközben egyre csak épül az önbizalmad is.

Asszertíven kommunikálsz?

Tedd próbára tudásodat a gyakorlatban is, kattints a kommunikációs kvízre! >>>