Emlékszel még a Tetris nevű játékra? A nyolcvanas évek nagy slágere volt, minden piacon több tucatnyi fajtát lehetett kapni belőle és egy időben mindenki tetrisezett. A játék lényege az volt, hogy különböző formájú, hulló elemeket úgy kellett rendezni még esés közben, hogy belepasszoljanak a már lent lévő elemek közötti hézagokba. Ha sikerült jól elhelyezni egy elemet, alul hézagmentes sor alakult ki, és a sor eltűnt. Ha nem, akkor az elemek egymás hegyén-hátán álltak és végül elérték a plafont, amikor is a játéknak vége volt. Egyszerű volt a Tetris, de ezzel együtt nagyon erős függőséget okozott. Például 2002-ben a 23 éves Faiz Chopdatot négy hónapra csuktak börtönbe amiatt, mert képtelen volt egy gép fedélzetén abbahagyni a játékot és szépen kikapcsolni a telefonját, ahogy arra többször is megkérték a stewardessek.

Hogy hogyan jön a Tetris a boldogsághoz?

 

A Tetris kutatások

 

Hiszed vagy sem, még a Tetrissel kapcsolatban is végeztek kutatásokat. A Harvard Medical School pszichiátriai intézetében 27 kísérleti alanynak azért fizettek, hogy három napig Tetrisezésen kívül szinte semmi mást ne csináljanak. Négy nappal a kísérlet után a résztvevők közül sokan még mindig a játékkal álmodtak és akárhová néztek, mindenről az jutott az eszükbe, hogy vajon hogyan kellene elforgatni az adott tárgyat hogy az alatta levőbe passzoljon. A világ átváltozott számukra egy hatalmas Tetris játékká. Ezt nevezzük Tetris hatásnak Shawn Archer boldogságkutató szerint.

A Tetris hatás nem arról szól, hogy ha túl sokat játszol, megőrülsz, sokkal inkább arról, hogy a sokat begyakorolt tevékenységek áthuzalozzák az agypályákat úgy, hogy később azokra a tevékenységekre fogékonyabb legyél. Kognitív mintázat alakul ki, amelynek idő kell, hogy elhalványodjon.

 

Haszontalan kognitív mintázatok

 

Sokszor a kialakult kognitív mintázat egyáltalán nem hasznos, mint például a tetrisezők sem tudták máshol kamatoztatni újonnan kialakult fogékonyságukat, de attól még tény, hogy az agy nagyon könnyen esik bele abba a hibába, hogy mindenben mintákat lásson. Sokszor ezek a minták azonban károsak.

Biztosan neked is van olyan ismerősöd, akinek semmi sem elég jó. Besétál a legszuperebb szállodába, és egyből kiszúr valami hibát. Elmegy egy mozifilmre, és ahelyett, hogy átadná magát az élménynek, az egyik mellékszereplő játékát kritizálja. A legjobb étteremben pont nem úgy készítik el az ételt, ahogy gondolta. Ismered a típust. Hogy miért viselkedik így? Neki már fel sem tűnik, mert megszokta: az agya úgy lett szoktatva az évek során, hogy állandóan a negatívumokat, a hibákat keresse. (Ezért olyan nehéz maximalistákkal, rendmániásokkal, könyvelőkkel és tesztelőkkel együtt élni: legtöbbje arra van beállítva, hogy azonnal észrevegye a pontatlanságokat.) Sajnos az iskolai nevelés és a munkahely is ezt a fajta hozzáállást preferálja: félünk a hibáktól és nagy baj van ha nem vesszük észre őket. Ezzel még nem is lenne probléma, hiszen számos foglalkozásnál valóban előre visz az ilyen típusú látás, de sajnos a munkahelyről kilépve sem tudjuk átállítani az agyunkat: beleragadunk a hibakereső üzemmódba (gondolj bele, ha így mész randira).

 

Áthuzalozás

 

A jó hír az, hogy áthuzalozhatjuk az agyunkat arra, hogy a pozitívumokat figyelje a negatívumok helyett és meglássa a lehetőséget minden szituációban. Munkát igényel, de megéri a dolog. Apró lépésekkel lehet haladni, mert egyszerre sok változtatást nem tudunk végbevinni, az akaraterőnk elfogy és ugyanott találjuk magunkat, mint mielőtt elkezdtük az egészet.

 

Milyen startégiáid vannak a pozitív látásmód kialakítására?

Oszd meg velünk itt!

Rád is ha a Tetris hatás?

Rád is ha a Tetris hatás?

 

Egyet mi is elárulunk a Facebookon, amit már a mai naptól bevethetsz. Kattints ide!>>>