Régóta tervezzük, hogy írunk a stresszről, hiszen mindannyiunkat érinti és rengeteg félreértés van vele kapcsolatban. Célunk sorozatunkkal az, hogy rugalmasabbá, stressztűrőbbé válj, és könnyebben tudd kezelni a rázós helyzeteket.

Mindenki stresszel

A stressz általános jelenség, senki sem mentes tőle, méghozzá azért, mert evolúciósan igen fontos szerepe van. Elég, ha csak az ősemberre és a kardfogú tigrisre gondolunk: ha ősemberünk nem lett volna stresszes a tigris miatt, akkor valószínűleg nem tett volna semmit az ellen, hogy a tigris megegye. A stressz azonban menekülési vagy megküzdési reakciót váltott ki belőle, így képes volt az életét menteni. (A nyugis, „ejráérünkarramég” ősemberek csúnyán végezték és így nem is örökítették tovább génjeiket.) 

A stressz tehát roppant hasznos lehet egy bizonyos mértékig, ami problémát okoz, az a túl sok stressz. 

Mit nevezünk stressznek?

Dr. Selye János világhírű biológus és a stressz-kutatás professzora meghatározása alapján

„a stressz: a test nem specifikus válasza a testet ért igénybevételekre.
Az eseményeket és körülményeket, igénybevételeket, amelyek stresszt idéznek elő stresszoroknak nevezzük. Bármely élethelyzet, amely alkalmazkodást követel meg tőlünk legyen az kellemes, vagy kellemetlen -stresszor. (stressz.eu)

 

A Yerkes-Dodson görbe

Stressz tehát az, amikor kibillenünk az egyensúlyi állapotunkból vagy pozitív, vagy negatív irányba. A pozitív stresszt eustressznek, a negatívat distressznek nevezzük, előbbinek áldásos, motiváló hatása van, míg utóbbi akár az egészségünkre is káros lehet.

A kevés stressz se jó!

A kevés stressz se jó!

A fenti görbén (amelyet megalkotói után Yerkes-Dodson görbének neveztek el) látszik, hogy se a túl kevés, se a túl sok stressz nem jó. Ideális teljesítményt akkor nyújtunk, ha van egy kis stressz az életünkben. Ha nincs stressz, nincs motiváció és elunjuk magunkat, ha túl sok a stressz, akkor nem tudunk józan ésszel gondolkodni pláne jól teljesíteni.

Látod, nem véletlenül mondják az írók, hogy a határidő a legjobb Múzsa!

h

Krónikus stressz

Vegyük a görbe piros részét, amikor a stressz túl sok. Ha tartósan áll fent ez az állapot, azt nevezzük krónikus stressznek. A krónikus stressz miatt sokkal negatívabban állunk hozzá a dolgokhoz, a jövőképünk kilátástalanabb lesz, emiatt aztán sokkal kevesebb megoldási lehetőséget látunk, kevésbé vagyunk kreatívak. A túl sok stressz nem csupán a gondolkodásunkat és tisztánlátásunkat zavarja, de belső szerveinket is károsíthatja, hiszen megterheli az idegrendszert és ezáltal a test egészét. A depresszió, pánikbetegségek, traumák és agresszió mind lehetnek a túlzott stressz tünetei.

Ez az az állapot, amikor muszáj tudatosan közbelépnünk, és különféle technikákat, rutinokat alkalmazva csökkenteni a bennünk lévő feszültséget. A cél a stressztűrés, azaz a reziliencia fejlesztése.

A reziliencia fejleszthető!

A stressztől tehát nem lehet teljes egészében megszabadulni, a stressztűrés, azaz a reziliencia azonban fejleszthető.

A reziliencia nem csupán azt jelenti, hogy képesek vagyunk túlélni. Az is fontos összetevője, hogy képesek vagyunk fejlődni, kiteljesedni.

Amint azt a Yerkes-Dodson görbén láttad, az, ha nincs stressz, még nem jelent automatikusan boldogságot. Tehát attól még, hogy csökkented a stresszt az életedben, még ugyanúgy fontos, hogy megtaláld a számodra értelmes tevékenységeket, mondhatni, a személyes küldetésedet, hiszen csak úgy élhetsz teljes és boldog életet.

Az életminőség tehát a stressztől függ és attól, hogy megtalálod-e önmagad és a számodra örömet jelentő tevékenységeket.

Azt tesszük, ami számunkra a legfontosabb, értelme van az életünknek – ezáltal könnyebben viseljük el a velejáró stresszt is. A stressztűrés alapja tehát, hogy a saját belső értékeinknek megfelelő életet élünk.

Érték-feladat: vegyél elő egy lapot és írd le azokat az értékeket, amelyek a legfontosabbak számodra! Most fordítsd meg a lapot, oszd négy területre: kapcsolatok, munka/karrier, szabadidő/hobbi, egészség/jóllét. Írd fel, hogy milyen értékeket tartasz fontosnak az egyes területeken. Például: „feleségként fontos számomra, hogy egy csapatot alkossak a férjemmel, lojális legyek hozzá és közösen fejlődjünk a kapcsolatunkban.” Fontos, hogy ne azt írd, amit szerinted írni kellene, hanem azt, ami valóban fontos számodra! Most pedig pontozd le, hogy szerinted 1-10-es skálán mennyire tudod az adott értékeket megvalósítani az adott területen!

Az, hogy az értékeidnek megfelelő életet élsz, önmagában még nem jelenti azt, hogy nem vagy stresszes. De azt jelenti, hogy értelmesnek, értékesnek találod az életedet, és ez már nem egy rossz kiindulópont. Ha esetleg nem olyan értékeket adtál volna magadnak, amilyeneket szerettél volna, gondolkozz el azon, hogy mit is tehetnél azért, hogy jobb pontszámokat kapj. Ne elméleti megoldásokon, hanem gyakorlati lépésekben gondolkodj, és tegyél is meg ezekből párat még ezen a héten!

Hamarosan folytatjuk a reziliencia kialakításának következő lépéseivel!

Addig is írd meg, hogy neked mi a saját bejáratott módszered a stressz kezelésére!