Nemrég jöttem haza Brno-ból egy konferenciáról, ahol nagyszerűen éreztem magam – a hétvége során rengeteg emberrel beszélgettem, viccelődtem (és vertem meg őket alaposan pókerben :-), barátnőm pedig csodálkozott, hogy milyen nyitott vagyok és mennyire könnyen megy ez nekem.

Alaposan belegondolva valóban kevés olyan társaság van, ahol nem találom meg a közös hangot másokkal, de annak idején én sem voltam rutinos csevegő. Hogy hogyan váltam azzá? Hajlandó voltam rengeteg olyan helyzetbe keveredni, ahol az égvilágon senki más sem ismertem, tehát rá voltam kényszerítve, hogy megtanuljak viszonylag gyorsan kapcsolatot kialakítani másokkal.

Mivel az olvasók és a tréningrésztvevők között is rengeteg visszahúzódó, zárkózott, önmagát társasági életre alkalmatlannak gondoló ember van, és mivel a boldogsághoz elengedhetetlen a másokkal való kapcsolatteremtés képessége, ezért itt az ideje, hogy segítsek neked is abban, hogy nagyszerű társalgó legyél.

Kezdjük az alapoknál, a kapcsolatfelvételnél.

 

Kapcsolatfelvétel és kezdeményezés – de hogyan?

A társasági élet egyik legnehezebb pontja – és nagyon sokan már itt elvéreznek – a kezdeményezés, tehát a kapcsolatfelvétel.  Ilyeneket hallok a kliensektől:

„De mégis, egy ismeretlen társaságban hogyan kezdeményezzek?”
„Fogalmam sincs, mit mondjak, szerintem unalmas vagyok.”
„Én nem tudok bájcsevegni.”

A fenti kifogások eredményeképpen ezek az emberek egy idő után inkább el sem mennek sehová, még ha hívják is őket, vagy pedig nem lépnek ki egy adott körből sosem, így aztán idővel társasági életük menthetetlenül beszűkül, kommunikációs készségeik berozsdásodnak és lassan lehetetlennek tűnik számukra az, hogy új emberekkel ismerkedjenek meg és új barátokat szerezzenek.

 

Megoldás: fusd le a kötelező köröket!

Mik azok a kötelező körök? Nem nehéz kitalálni: olyan eszközök, amelyekkel képes vagy megtörni a kezdeti csendet, és amelyek segítségével elkezdődik a kommunikáció.

A társalgás kezdeményezésének legegyszerűbb módja az, ha lefutod a kötelező köröket. Mik azok a kötelező körök? Olyan kérdések, amelyeket általában legelőször szoktak feltenni egymásnak az emberek.

Példák kötelező körökre:

konferencián: „Látom, az XY cégtől van. Milyen munkakörben?”
baráti vacsorán: „Te honnan ismered a házigazdát?”
tréning elején: „Te honnan érkeztél?”

Fusd le a kötelező köröket!

Fusd le a kötelező köröket!

A legtöbb ember minden további nélkül megválaszolja a kötelező körös kérdéseket, feltéve, ha nem túl személyes, amit kérdezel. A kötelező körök előnye, hogy nem kell sokat gondolkodni sem a kérdésen, sem a válaszon, tehát észrevétlenül törik meg a jég.

„Mi van akkor, ha rövid választ kapok?” – kérdezik tőlem sokan. Ha rövid és tömör választ kapsz, ne aggódj – itt az ideje elkezdeni pecázni!

 

Pecázz a témákért!

Pecázó kérdéseknek is hívják a kötelező köröket, merthogy olyan információdarabkákra vadászol velük, amelyekre aztán újabb kérdéseket lehet feltenni.

Nyílt végű kérdések: Ha a másik testbeszéde azt jelzi, hogy nyitott további kérdésekre, itt az ideje nyílt végű kérdéseket bevetni! A nyílt végű kérdésekre hosszabb válaszokat ad a másik, így aztán még könnyebben lehet belőlük újabb kérdésötleteket kipecázni. Ne feledd: a legtöbb ember imád magáról beszélni, és az esetek többségében egyáltalán nem lesz nehéz dolgod!

Pecázz a témákért!

Pecázz a témákért!

Mi van, ha nem működnek a nyílt végű kérdések? Ha túl sok rövid választ kapsz, akkor vagy nem teszel fel elég nyílt végű kérdést, vagy pedig az illetőnek nincs kedve társalogni.

Figyeld a testbeszédét!Ha azt látod, hogy sosem néz rád, esetleg kipillant a beszélgetésről, a hátad mögé néz az illető, a kezdeti testtartásához képest bezárkózik, tehát keresztbe teszi a kezét, elfordul a felsőtestével, akkor vedd a jelzést és tipli! Mielőtt bepánikolnál, hogy taszítod az embereket, nyugi: nem feltétlenül rólad szól a dolog! Lehet, hogy rossz napja van, fáj valamije, vár valakire és türelmetlen, stb.

Példák nyílt végű kérdésekre:

„Mit szeret a legjobban a munkájában?” „Hogyan került ebbe a munkakörbe?”
„Melyik a kedvenc ételed eddig?” „Mit szólsz a dekorációhoz?” 
„Hogyan találtál rá erre a tréningre?” „Melyik előadás az, amire a leginkább kíváncsi vagy és miért?”

 

Témák, amelyekből kiindulhatsz, amikor kérdezel:

  • Mivel foglalkozik az illető, mit visel, mit mond
  • Mire van neked szükséged, mit keresel (salátástálat, bárpultot, stb.)
  • Mire van a másiknak szüksége, miben tudsz segíteni neki
  • Mire vagy kíváncsi, szerinted mire tudna válaszolni (a programmal kapcsolatban pl.)

 

Közös pontok megtalálása

Coachként, trénerként és magánemberként egyaránt vallom: minden ember között van közös pont. Van egy jó kis gyakorlatom is, amit rendszeresen bevetek, és amelynek a lényege az, hogy három perc alatt három közös pontot kell találniuk a beszélgető partnereknek. Még soha, egyetlenegyszer sem volt olyan, hogy ne találtak volna!

Tehát ha ott áll előtted valaki és azon gondolkozol, hogy egek, semmiről sem tudok vele beszélgetni, akkor biztosíthatlak, hogy csak még nem próbálkoztál eléggé. Az, hogy egy helyen vagytok térben és időben, máris rengeteg közös pontot jelez, és még ki tudja, mennyi további van! Ne legyél lusta, legyél kíváncsi a másikra, figyelj rá oda, fusd a köröket, pecázz infókért, és építs ki egy nagyszerű beszélgetést!

folyt. köv., addig is gyakorold a fentieket!