A héten elkezdtem jógázni, ami hatalmas hőstett részemről, tekintve hogy reggel 7-től kezdődik az óra. Temperamentumos, mindent gyorsan és azonnal akaró ember vagyok, aki szeret mindent minél hamarabb elintézni, letudni, pörögni egész nap, aztán este beájulni az ágyba. Türelmetlen vagyok, és olykor elviselhetetlen a fentiek miatt.
A jóga ötletétől is ódzkodtam, úgy éreztem, halálra fogom unni magam. Elvárásaimmal ellentétben azonban nagyon is tetszett! Bár még így is mindent kétszer olyan gyorsan csináltam, mint a többiek, mégis sikerült lelassulnom valamelyest. Minden mozdulatra egyesével odafigyelni: szokatlan egy olyan ember számára, aki a multitasking képességeire a legbüszkébb.
A multitasking korunk betegsége igazából: egyszerre mindent intézni, tizenöt internetes oldalt böngészni, három könyvet olvasni, és tévézés közben vasalni és főzni: büszkék vagyunk rá, de a helyzet az, hogy saját agyi túlterhelésünkkel és a folyamatos figyelem megosztással roncsoljuk a koncentrációnkat és a szellemi állóképességünket, és irtózatos módon növeljük a stresszt.
Slow food
A felgyorsult világ hírnökei a fast food éttermek voltak: csak bemész, és máris kapod az ételt amit akár menetközben, az utcán is betermelhetsz. A kávédat se csészéből idd egy kávézóban mélázva: erre nincs idő, kapsz egy papírpoharat, szürcsölheted a metrón is. Az edzésnek is sok egy óra – tudd le húsz perc alatt a turbómódszerrel. Egy könyv felett se ülj napokat: gyorsolvasással mindez két órát vesz igénybe csupán. Na és mit kezdesz a fennmaradó időddel? Hát… nézhetsz még több tévét, ehetsz még több gyorskaját, csetelhetsz még többet az ismerősökkel.
A fenti mókuskerékben rohangálást sokan megunták, megjelent az ellentrend, a pörögj fel! helyett a lassulj le! szlogent zászlajukra tűzve. Amerikában sorra nyitnak a slow food éttermek, ahol a hangsúly az étel élvezetén, ízlelésén van, és azon, hogy megadjuk a módját az étkezésnek. Külön workshopok vannak, ahol szépen, lassan kell megenni a gyümölcsöket, egyesével kóstolgatni, ízlelgetni a zamatukat. A tantra-irányzat behozatala (nem csak a szex terén) ugyanezt képviseli: csak lassan a testtel!
Slow food
És így jutunk el az eheti jóga órámig, ahol ugyanúgy lehetőség van a lelassulásra, megpihenésre, önmagam megfigyelésére. Melyik izmom hogyan nyúlik, melyik ízületem mennyire rugalmas? Hogyan működik a testem ebben vagy abban a jógapozícióban? A nagy (számítógép előtti ülő)munkában hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy gondolkodó agyunkhoz egy test is tartozik, csodálatos lehetőségekkel.
Heti két alkalommal megállok, lelassítok, elgondolkozom. Ugyanilyenek a műhelyeink is, csak ott a testünk helyett a lelkünkkel foglalkozunk. Milyen helyzetben hogyan működöm? Mire hogyan reagálok? Lelassítunk, megfigyelünk.
Tehát lassabban!
Add meg a módját! – Házi feladat:
A következő étkezésedre maximálisan figyelj oda. Nincs tévé, újság, rádió, csak az étel van. Ízleld lassan a falatokat, nyújtsd el az étkezést (lehet ismerősökkel, barátokkal együtt is végezni a gyakorlatot)
A következő beszélgetésedre maximálisan figyelj oda! Amikor legközelebb beszélgetsz valakivel, alaposan figyeld meg, milyen a testtartása, hangszíne, hanglejtése, milyen színeket hord, milyen az arckifejezése. Milyen szavakat használ?
Felejtsd el a multitaskingot! Egy napig figyeld meg, hogy milyen hamar váltogatsz az egyes feladatok között. Mennyi a maximális időtartam, ami alatt csupán egyetlen feladatra koncentrálsz?
Kedves Viki!
Köszönöm, hogy olvashattalak, valóban egy túlpörgetett életet élünk, s ez megnyilvánul az élet minden területén. Ebből fakadóan nagyon kevesen tudnak tartalmas emberi kapcsolatokat kialakitani, hiszen arra sem jut idő, hogy egy jót beszélgessenek a párjukkal, vagy a barátaikkal.
Hiányzik a tudatos jelenlét, bármilyen cselekvésről is legyen szó. A jóga nagyszerü út, arra, hogy megtaláljuk önmagunkat és elcsendesedjünk.
Üdv . Bea
Igen, nem egyszerű feladat.
A feladataim számát nem tudom csökkenteni, és büszke vagyok rá, hogy mindenre van időm. Van a munkámra, a gyerekeimre, a páromra, közlekedésre, az ügyintézésre, a háztartásra, egy könyv elolvasására, és a hobbimra: a táncra is idő.
Lassabban nem biztos, hogy tudom csinálni, hiszen, akkor valamire nem jutna idő. Tévét nem nézek, de valóban szocializálódóm a gép előtt, a párommal nem tudunk naponta találkozni, így írásban tartjuk a kapcsolatot.
És valóban szoktam tévét nézni vasalás közben, vagy zenét hallgatni, mert különben rém unalmas, és fárasztóbb.
De valóban, azt meg tudom próbálni, hogy amit épp végzek, tudatosabban végzem, jobban odafigyelve, koncentráltabban.
Ez valóban fontos, és igen lényeges.
És kevesebbet beszélni, csak a lényegre koncentrálni, nem csacsogni, fecsegni (bár ez is olyan vidámsággal tölt el)!! Többet megfigyelni, és hallgatni.
Remek lesz kipróbálni!
Igazad van Viki, én is az utóbbi időben kezdtem el figyelgetni, hogy milyen sok feszültséget generál a „multitasking”. Ráadásul nem hoz valódi eredményeket minden téren, csupán „letudom”, túl vagyok rajta érzést nyújt.
Mindenki mindenen túl akar lenni, miközben nem éli meg az adott napot, pillanatot, az adott cselekvést. Majd ha túl leszek a ..gondolja az ember..S közben túl lesz az életén.
Magamról tudom, én is így éltem sokáig, ma már próbálgatom a gyakorlatban is megvalósítani amit elméletben jól tudok.Sok sikert a kezdeményezésedhez.
A csoportos beszélgetések, gyakorlások nagyon eredményesek tudnak lenni és élményt nyújtóak.
Köszönöm a válaszokat! Várom a házi feladatok megoldását is! 🙂
Vasalás közben szerintem is legyen szabad tévézni!!!!!
Látjátok, kedves Joe és Anikó, hogy a gyorsolvasás milyen káros?
Ha figyelmesen olvastok, ezt írtam: „és tévézés közben vasalni és főzni:” Tehát egyszerre három dolgot csinálni: tévét nézni, vasalni ÉS főzni. Sehol sem írtam azt, hogy ne szabadna tévét nézni és vasalni.
Lassítsatok! 🙂
Anikó egy nagyszerű hölgy lehet, hogy igyekszik mindent elvégezni, ami a feladatának érez. Büszke is lehet rá, ameddig ezt úgy tudja csinálni, ahogy azt leírta! Sajnos nekem már nem megy ez ilyen frappánsan! (Valószínű azért, mert már nem vagyok húsz éves! Sajnos!) Mostanában muszáj jobban koncentrálnom arra, amit csinálok, és egyszerre nem tudok öt különböző dologra koncentrálni. Nem tudok, mert ha főzés közben vasalok, odaégetem…, vagy kifut… Ha TV nézés közben etetem a kutyát, meg ide-oda szaladgálok a lakásban, egy óra múlva már arra sem emlékszem, hogy mit is akartam megnézni!
Ameddig fiatal valaki, addig egyszerre több félére is tud koncentrálni. Több belefér az idejébe. Sajnos számomra igaz az a jó tanács, hogy nem szabad elkapkodni a dolgokat, nem szerencsés sűríteni a programokat,”mert aki sokat fog, keveset markol!”
Sziasztok!
Köszönöm a cikket, meg azt is, hogy felhívtátok a figyelmemet újra, hogy érdemes lassítani. Magam is sokat pörgök napközben, de ha észreveszem, igyekszem tudatosan belassítani, ehhez néha használom ezt az oldalt, amin egyperces meditációk vannak, igaz sajnos csak angolul, de szerintem nagyon jók, és nekem tényleg segít egy percre kikapcsolni, lecsendesíteni a fejemben kavargó teendőket, csak rá kell klikkelni a „Meditate now” és már indul is. 🙂
http://www.just-a-minute.org/
Fiatalabb koromban (amíg aktív dolgozó voltam, lehettem) a főnökség elvárta a pörgést, multitaskingot, olykor szükség is volt rá, olykor nem, csak a sok főnök még többféle ízlésének megfelelő munkavégzést kellett „hajtani”. Most, hogy a „magam ura”-úrnője vagyok :), csak a családomra kell ügyelnem, kialakíthattam egyfajta „rugalmas” napi-heti rendet, amihez ha tartom magam, mindenre jut idő, és mindenkire a családban és magamra is. Ugyan nem jógázom, de a rendszeres mozgás megvan (nem a házimunka…), hanem séta, lazító torna, egy kis tánc-aerobik-félére is jut idő (még tart a fogyókúrám …) – de azt hiszem, az után sem hagyom abba, feldob, főleg, ha kislányom „irányításával” zajlik) – sokat derülünk, s ez megmutatkozik a többi családtag „kezelésében”, hangulatában is. 🙂
Amin picit javítanom kell, az a társas kapcsolatok szélesítése, most hogy jobb lett az idő többet tudok erre is fordítani (rokon-látogatás, összejövetel barátokkal, nem csak engem „látogatnak”…)
Anna
Kedves Viki!
Melyik iskolát, képzést ajánlod, ha valaki meg szeretné szerezni a képesítést?
Melyik az a képző intézmény, ahol ténylegesen államilag elismert bizonyítványt adnak, és ahol alaposan, jól megtanítják, főleg gyakorlat-orientáltan a coach szakma csínját -bínját?
Köszönöm
Ágota
Szia Ágota!
Én Hollandiában tanultam és Magyarországon Joó Zsuzsánál. Nézz körbe az interneten, menj el nyílt napokra és válaszd azt aki neked a legszimpatikusabb!
[…] és együtt tudott lenni. Neked mikor sikerül a családoddal étkezned? Mi történik olyankor? (A lassabb étkezésről szól ez a cikkünk is.) Legközelebb, amikor étkezel, tanulmányozd alaposan, mit eszel. Milyen […]