Mint szorgalmas coachok, akik állandóan fejlődni szeretnének, mi sem csupán a különféle könyvekből és külföldi szakirodalomból tanulunk, hanem rendszeresen veszünk részt olyan találkozókon, ahol coachok adnak elő pályatársaiknak.

 

Egy előadás és tanulságai

 

Nemrég egy ilyenen vettünk részt, és egy, az előadó által félrecsúsztatott Einstein idézet és annak kapcsán, amit itt a blogon a vonzás törvényéről szóló cikk utáni hozzászólások révén tapasztaltunk értelmezés és félreértelmezés terén, úgy gondoltuk, itt az ideje elgondolkodni egy kicsit az olvasásról.

Az olvasás ugyanis, az értő, jó olvasás alapvetően fontos képesség, legyen szó irodalmi művekről, idézetekről vagy bármilyen emberi interakcióról.

De térjünk vissza az előadásra – egy világméretű coach hálózat vezetője tartotta, aki már több ezer embert oktatott világszerte. Üzletépítésről és spirituális coachingról beszélt, bennünket az utóbbi érdekelt: vajon milyen érdekességeket fogunk hallani?

Egy Einstein idézettel kezdte, lehetséges, hogy Te is hallottad már:

“Probleme kann man niemals mit derselben Denkweise lösen, durch die sie entstanden sind.” Ez magyarul annyit tesz: “Egy problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodásmóddal megoldani, amivel azt létrehoztuk.” (Albert Einstein)

De vajon mit is jelenthet ez az idézet? Világítsuk meg ezt egy egyszerű példával. Adott a ptolemaioszi világkép, amiben az univerzum központja a mozdulatlan Föld (ezt hívjuk Geocentrikus világképnek). A gondolat rendkívül népszerű, és természetesen egyezik számos vallással is (közöttük a keresztény vallással, ahol Jozsué könyvében és a Zsoltárok könyvében is van erre utaló rész). Ez a gondolkodás azonban kitermel magából egy problémát, nevezetesen, hogy ebben a rendszerben nem igazán magyarázható a csillagok mozgása. Minden eltérésre, ami a Geocentrikus és a világkép és a valóság különbségéből adódik, újabb és újabb miniszabályt kellett hozni, míg végül kiderül: egyszerűen a csillagok mozgását nem lehet a Geocentrikus gondolkodásmóddal és ezen világképen belül magyarázni. A csillagok mozgásának kérdése tehát pusztán azért válik problémává, mert a megfigyeléseink ellentmondanak a hiedelmeinkkel. Így keletkezik a probléma. Már Pitagorasz is felvetette annak a lehetőségét, hogy nem a Föld az univerzum középpontja, de ekkor ez az erősen emberközpontú gondolkodásban egyszerűen nem tudott szárba szökkenni. Több mint kétezer évnek kellett eltelnie, mire egy tanult pap, Kopernikusz, szembe menve az addigi gondolkodásmóddal egy újfajta szemlélettel magyarázni tudta a csillagok mozgását. Lehet, hogy most nem tűnik ez a váltás olyan nagy dolognak, de a Földet akkoriban kivenni az univerzum központjából meglehetősen radikális gondolkodásmódbeli váltást jelentett. És Keplerrel, aki finomított Kopernikusz világképén a probléma végül meg is oldódott. Vagyis a keletkező problémát egy másik gondolkodásmóddal sikerült megszüntetni. Számos probléma a gondolkodásmódunkból ered, és ezeket szintúgy csak az eredeti gondolkodásmódtól eltérő gondolkodásmóddal lehet csak megoldani.

Amit Einstein kimond ebben a mondatban, az gyakorlatilag a coaching elmélet alapja: ahhoz, hogy a bizonyos életterületén elakadt ember meg tudja oldani a problémáját, másfelől kell azt megközelítenie – hiszen az eddigi módszerek nem működtek, sőt, szerepet játszottak a probléma kialakulásában is. Más nézőpont, másfajta gondolkodásmód, friss szemlélet. Jól illett a coaching előadásba, kivéve hogy…

Einstein idézettel a spiritualitásért?

Csúsztatott Einstein

 

Az előadó egy kicsit átírta az idézetet:

“Egy probléma megoldásához magasabb rendű intelligenciára van szükségünk, mint amiben azt a problémát létrehoztuk.”

Az előadó ezt továbbította úgy, mintha Einstein mondta volna. Hogy mi a két idézet között a különbség? Először is itt a “gondolkodásmód” helyett, ami az elme feladata, a lényeget áthelyezte az “intelligenciára”, aminek a helye, természete, szerepe sokkal kevésbé megfogható. Azaz nem biztos, hogy megoldás kulcsa továbbra is az elme, az idézet átiratával már lehet akár a lélek, az érzelmek, a spiritualitás, mert ugye létezik érzelmi vagy spirituális intelligencia is. Másodszor rögtön és ellentmondást nem tűrő módon bevezeti azt a gondolatot, hogy a különböző intelligenciák egymással fölé- és alárendelt viszonyban vannak (hiszen van “magasabb rendű” és alacsonyabb rendű intelligencia – ezt hívják implicit állításnak). Innentől kezdve teljesen másképp is olvasható az idézet, és könnyen értelmezhető a spiritualitás megnyilatkoztatásaként. Így pedig már mindjárt más íze van az egésznek, és a magyarázatában az előadó rögtön el is mondta, hogy milyen síkok és intelligenciák vannak: fizikai, gondolkodási, lelki, spirituális.

Erről az alapról kiindulva az előadó arról beszélt, hogy a coachingnak mindig egyel feljebbi szintről kell megoldani egy problémát, hiszen Einstein is pontosan ezt mondta. Vagyis a fizikai problémákat gondolkodással, a gondolati problémákat lelki síkon, a lelki problémákat pedig spirituális síkon lehet megoldani. Miközben erről beszélt, többször is mondott olyanokat a közönségnek, hogy “mint az köztudott”, illetve “mindannyian éreztük már”, így aztán senki nem is mert ellenkezni. Hogyan is mert volna, amikor egy világhírű előadó egy világhírű fizikust (akinek a neve egybefonódott az okossággal) idézve beszél olyan magasabb rendű síkokról, amiket már köztudottan mindenki érzett? (Itt felhívnám mindenki figyelmét arra, hogy nem arról beszélünk, hogy jó-e ez a megközelítés vagy sem! Pusztán arról beszélünk, hogy hogyan értelmezünk, “olvasunk” dolgokat és ez alapján hogyan alakulnak ki a gondolataink, hiedelmeink).

Nem hibáztatjuk az előadót: ősrégi meggyőzési trükk mondandónk alátámasztására híres emberek idézeteit és saját tekintélyünket felhasználni, na és természetesen a közmegegyezést.

Minél nagyobb a felsorolt hírességek tekintélye, minél ismertebb az előadó, annál nehezebb kritikával illetni. Egy kiragadott mondatot pedig úgy lehet eredetileg szándékolt jelentésétől megfosztani – főleg, ha aki mondta, már nem tud védekezni, mert halott – ahogy csak tetszik. Ki lehet hozni egy materiális emberről azt is akár, hogy spiritiszta volt.

Einsteint nem ezen az előadáson olvasták először félre. Egyszer például a következőt mondta: “Az Isten nem kockázik (a világegyetemmel)”. Rengetegszer használták fel ezt az idézetet annak bizonyítására, hogy a híres fizikus istenhívő volt. Miért mondana ilyet egy vállaltan agnosztikus ember, nem igaz? Ha valaki azonban a felszín alá pillant és megnézi a szövegkörnyezetet is, ahol ez elhangzott, rájöhet, hogy erről szó nincs. Einsteint hitt az ok-okozatiság erejében, így a fizikai univerzumról úgy vélte, hogy mivel minden okozatnak oka van, ezért az univerzum eseményei már ennek az ok-okozati láncnak a részesei, amitől nincs eltérés. Vagyis az univerzum jövője adott. Ezt hívjuk determinizmusnak. A kvantummechanika azonban a mikrovilágban cáfolni tudta ez a feltételezést. Az idézet válasz volt a kvantumelmélet Einstein számára elfogadhatatlan aspektusaira. Még maga Einstein is próbált védekezni a fenti mondattal kapcsolatban, ám hiába mert még ma is félreolvassák, tisztán kifejezett szándéka ellenére:

“Természetesen hazugság az, amit vallásos meggyőződésemről egyesek írnak, s ezt a hazugságot újra meg újra megismétlik. Nem hiszek a személyes Istenben, s ezt a felfogásomat sohasem titkoltam el, hanem mindig világosan kifejezésre juttattam. Ha van valami bennem, ami vallásosnak nevezhető, az az a határtalan csodálat, amelyet világunk szerkezete ébreszt bennem, világunké, amennyire azt tudományunk feltárni képes. 
[…]
Nem hiszek az egyén halhatatlanságában, az etikát pedig kizárólagosan emberi ügynek tekintem, mely mögött nem áll semmiféle természetfeletti hatalom vagy tekintély.” 
Az utóbbi idézetek forrása: Helen Dukas és Banesh Hoffmann (szerk.): Albert Einstein: The Human Side (Princeton University Press).

Mit mondott Einstein?

 

Te hogyan olvasod a világot?

 

A fenti cikk tanulsága: mindig vedd figyelembe a szövegkörnyezetet! Egy kiragadott mondatra rágerjedni és hosszas körmondatokban leírni, hogy az miért nem igaz, trükkösnek tűnhet és nagyon fifikásnak, csak éppen semmi értelme. Vedd mindig figyelembe, ki mondta, miért mondta az adott dolgot, mikor és milyen környezetben.

Például ha ezt a cikket félre akarnád olvasni, olvashatnád úgy, hogy arról szól hogy vallásellenesek vagyunk – mint ahogy az egyik hozzászóló a múltkori cikknél a hozzászólásaink kapcsán erre a következtetésre jutott, pedig ez nem így van. De olvashatod úgy is, hogy elutasítjuk a spiritualitást, ami megint csak nem igaz. Vagy hogy irigykedünk a világméretű hálózatot vezető coachra és most itt kritizáljuk, ami szintén téves következtetés. De olvashatod úgy is, mint egy próbálkozást, ami egy nagyon bonyolult kérdést (nevezetesen, hogy milyen eseteges módon értelmezünk dolgokat) próbál a lehető legegyszerűbben bemutatni egy friss élmény alapján.

A lényeg ez: felszínesen olvasunk. Főleg az interneten. Kiragadunk valamit, amit a saját szűrőinken beeresztettünk, vagy olyat ami pont hogy ellentmond neki, arra ráugrunk és nem nézünk semmi mást. Számít ez a neten? Ugyan, mit számít, mindenki álneveken van jelen és a legtöbb dolog csak 5 percig lesz az érdeklődésünk középpontjában.

Ami viszont nagyon is számít az az, hogy az ilyenfajta olvasási szokások, a csípőből reagálás rögzül, és a való életben, a hétköznapokban is így olvassuk nem csak a netes cikkeket, hanem a világot is körülöttünk.

 

Olvasási szituációk

 

Azt látod, hogy ráparkol egy fekete nagy autó a bicikliútra az Andrássy úton. Mi az első olvasatod? Hogy szemét bunkó, nem figyel a biciklistákra. Vagy pedig az, hogy lehet, hogy véletlenül kiejtett valamit útközben, és muszáj megállnia.

Mentőautó előz meg, utána száguld egy autó. Mi az első olvasatod? Szemétláda, kihasználja a félrehúzódó autók keltette szabad utat, és előrevág? Vagy az, hogy biztosan egyik szerettét viszi az autó.

Azt látod a villamoson, hogy egy fiatal nem adja át a helyét az idősebbnek. Mi az első olvasatod? Udvariatlan? Vagy rosszul van, esetleg fáj valamije.

És akkor a párkapcsolatok és randik világát nem is említettem: ezernyi félreolvasás, ezernyi konfliktus, sokszor teljesen feleslegesen.

Féltékeny típus vagy és párod fél órával később ért haza? Mi jut eszedbe először?

Belső világod, hiedelmeid alapvetően határozzák meg azt, hogy mit hogyan olvasol.

Mi itt a BoldogságTervezés Programban azt tűztük ki célul, hogy csiszoljuk olvasási készségeidet, megmutassuk, máshogy is lehet olvasni, mint ahogy eddig tetted, mert hisszük, ez a kulcsa mindennek. A keretrendszer, amit választasz magadnak, az értelmezési mód, amivel működsz. Mert az egyetlen dolog, amiért igazán felelősséggel tartozol, és ami igazán rajtad múlik, az az, hogy hogyan értelmezel dolgokat és miképp reagálsz rájuk. És ha neked ezzel semmi gondod, akkor a gondolkodásmódod nem is kreál túl sok problémát sem. Örülj neki, és segíts másokat, hogy ezt elérjék oly módon, ahogy az nekik működik! Nem mindenkinek ugyanaz a hiedelemrendszer lesz az üdvös!

Tedd egy kicsit félre megszokott olvasási módjaidat, gyere és olvass friss szemekkel velünk!

Olvassunk együtt!